Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 25/9/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Elfogadta az SZKT a választási programot - Modernizációt, autonómiával
Numărul fotografiilor: 3
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=376


Numele cotidianului


Politikai helyzetelemzés, a választási program vitája, jelentés a jelöltállításról, valamint a felkészülés a kampányra – lényegében ez szerepelt a szeptember 20-i SZKT napirendjén. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe nehezen gyûltek össze a képviselõk, de végül meglett a kellõ létszám, s a programot is elfogadták. Simon Judit összefoglalója.



Ahhoz képest, hogy ez a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) idei talán legfontosabb ülése volt, a szokásos késéssel kezdõdõ munkálatok délután fél kettõkor véget is értek. Felszólalások voltak ugyan, de a képviselõknek nem volt kedvük vitázni.
A szövetségi elnök szokásos politikai tájékoztatása után néhányan elmentek, mások a hallban lobbizással és beszélgetéssel töltötték az idõt. Vagy a program nagyon jó, vagy a képviselõk sietnek haza, hogy kihasználják a kampánykezdésig még szabad hétvégét. Azért a második számláláskor már volt kvórum, kezdõdhetett a munka.
„A romániai magyarságnak alapvetõ érdeke, hogy egységben maradjon és ezáltal újból erõs jelenléte legyen a parlamentben, ugyanis ez az egyetlen garanciája az eddig elért jelentõs eredmények megõrzésének, újabb közösségi célok megvalósításának. Egyedüli garanciája annak, hogy a történelem valóban visszafordíthatatlanná váljon” – jelentette ki Markó Béla említett politikai tájékoztatójában.
Markó a választásokkal kapcsolatban elmondta: a következõ négy év sorsdöntõ lesz a magyarság életében: fel kell emelni Erdélyt, fel kell emelni a Partiumot, a Székelyföldet, meg kell valósítani a kettõs célt, a modernizációt és az autonómiát, de át kell szervezni a közigazgatást, a fejlesztési régiókat, módosítani kell az alkotmányt, és ehhez a már megteremtett erõs önkormányzati képviselet mellett erõs parlamenti jelenlétre van szükség.
Szólt arról is, hogy a nemzetközi és a belpolitikai helyzet is egyértelmûen azt mutatja, hogy a kisebbségi ügyekben beindult pozitív folyamatok könnyen visszafordíthatóak, ennek megakadályozására pedig semmilyen más garancia nincs, mint maga a közösség, az egységes és erõs magyar képviselet.

Erdélyi magyar abszurdok. A romániai magyar ellenzékkel folytatott tárgyalásokra visszatérve a szövetségi elnök elmagyarázta, hogy nem valamiféle kényszer, hanem éppen az erõs parlamenti jelenlét további biztosításának parancsa, érdeke volt az, amiért az RMDSZ összefogást, belsõ koalíciót szorgalmazott a Szövetségen kívüli politikai csoportosulásokkal: a cél a teljes magyar egység lett volna, az, hogy egyetlen magyar szavazat se vesszen el, minden szavazat mandátummá váljon. Ehhez az RMDSZ egy olyan együttmûködést akart kidolgozni, amely szabadságot adott volna arra, hogy ki-ki önálló kezdeményezésekkel élhessen, de amely egyben közös fellépést biztosított volna a magyarságot érintõ fontos kérdésekben. Szerinte ezért nem voltak hajlandók a Szövetségen kívüli csoportok a megegyezésre, mivel õket elsõsorban a bejutási helyek száma foglalkoztatta. „Mi munkára, feladatra, felelõsségre akarunk szövetkezni, õk azonban jutalomra vártak. Mit jutalmazzunk? Azt, hogy létrehoztak egy pártot az RMDSZ ellenében? Azt, hogy egymással versengünk, egymást szidjuk ahelyett, hogy szembenéznénk a valósággal, azzal, hogy kitõl és mitõl kell nekünk továbbra is a jogainkat visszaszereznünk?” – hangsúlyozta. Markó „nagy erdélyi, romániai abszurdnak” nevezte azt, hogy miután egy párt évekig kínlódott, hogy bejegyeztesse magát, nem pártként indul a választásokon, és egy pártelnök függetlenként akar megméretkezni.
Elmondta, az RMDSZ-nek úgy kell dolgoznia, hogy minden szavazat mandátummá váljék, hiszen csak erõs képviselettel lehet szava a magyarságnak a román törvényhozásban, esetleg a kormányban.
Markó, utalva a két héttel ezelõtti püspökfürdõi MIÉRT-rendezvényen MSZP-s politikusok által tett kijelentésekre, úgy fogalmazott: „Azt kérjük, legyen szó akár a Fideszrõl, akár az MSZP-rõl vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni, amíg otthon nem sikerül saját dolgaikat megoldani”.
A felszólalók többek közt arról beszéltek: sok munka vár a Szövetség embereire, hiszen a parlamentben következik a költségvetés vitája, és a kampányt is elõ kell készíteni. Lakatos Péter Bihar megyei képviselõ arra az abszurditásra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ nem szavazta meg a választási törvényt, mégis a Szövetség szorgalmazza, hogy ne halasztódjon a voksolás idõpontja, és ne térjenek vissza a korábbi listás rendszerre.
Mottókal a gyõzelemért. A politikai beszámoló elfogadását a választási program vitája követte. Együtt Erdélyért! a dokumentum címe, az alcíme pedig Modernizáció és autonómia. Minden fejezetnek van egy mottója. A bevezetõ és az elsõ fejezet – Önazonosságunk megõrzéséért – Kós Károly szavaival kezdõdik. A másodikat – Folyamatosan fejlõdõ gazdaságot – Deák Ferenctõl, a Lét és szociális biztonság címet viselõ harmadik fejezetet Márton Áron püspöktõl kölcsönzött idézet vezeti be. Antoine de Saint-Exupéry mondatával kezdõdik a Környezet és természetvédelem címû rész. A program hatodik fejezete az Oktatás, tudomány-kutatás, mûvelõdés, egyházak, civil szervezetek címet viseli, és Szent-Györgyi Albert két gondolatával kezdõdik. A sajtóról szóló hetedik fejezetet Deák Ferenc egyik ismert mondata vezeti be, az Egészségügy címû fejezet pedig F. Scott Fitzgerald amerikai író szavaival indul. Karinthy Frigyes-idézet áll az Ifjúság és sport fejezet elõtt, a Kiszámítható élet a parlamenti demokrácián alapuló jogállamiságban nevet viselõ programrészt pedig Kölcsey sorai vezetik be. Az utolsó fejezetet – Külpolitika. Erdélyi magyar közösségként az Európai Unióban – R. W. Emerson szavai nyitják.
A program tartalmazza az elmúlt évek meg nem valósított célkitûzéseit, a hangsúlyt a gazdasági és társadalmi fejlõdésre, a fejlesztésre, a felzárkózásra, a korszerûsödésre helyezve. Noha az idézetek láttán romantikusnak is vélhetõ, a dokumentum sokkal inkább áll a realitás talaján, mint az eddigi programok, és mellõzi a fölösleges szóvirágokat.
A program vitájának során a szövetségi képviselõk kisebb-nagyobb módosításokat javasoltak, melyeket írásban kell majd benyújtaniuk, ha azt akarják, hogy a programalkotó bizottság beépítse ezeket a dokumentumba. Kétség sem merült fel arról, hogy esetleg leszavaznák a programot, úgyhogy néhány képviselõ Markó beszéde után szedelõzködött is. Egyre többen voltak a kultúrház halljában, talán többen, mint a teremben. Egy képviselõ oda is szólt a barátjának: „Mi a fenének kell még annyit beszélni?” „Szeretik hallatni a hangjukat” – jött a lakonikus válasz. A méltatlankodó megjegyezte: „Jó ez a program, de ha nem lenne, akkor sem maradna idõ a változtatásra.”

Kalandorok kíméljenek. Kelemen Hunor ügyvezetõ elnök beszámolt arról, hogy az RMDSZ a megyék többségében befejezte a jelöltállítást. Ennek kapcsán kijelentette: „Sok helyen új arcok vannak, új jelöltek indulnak. Kovászna megyében például az eddigi törvényhozók közül csupán egyetlen jelölt indul újabb mandátumért.” Néhány megye kért és kapott haladékot, hogy jelöltjei körzetet válasszanak, ugyanis „korántsem mindegy, melyik jelölt melyik kerületben indul. Nem tudjuk azt sem, hogy a román pártok milyen jelölteket állítanak ezekben a megyékben”. Azonban október 1-jéig ezekben a körzetekben is véglegesítik a leosztást. A Kárpátokon túl három megye és néhány körzet vár még véglegesítésre.
Kelemen szerint a kampány már elkezdõdött, a választókkal meg kell ismertetni az új rendszert, és tudatosítani: továbbra is a tulipánra kell szavazni, mert minden egyes voks mandátumra váltható. „Kalandorok mindig voltak, kalandorok 2008 õszén is lesznek” – fogalmazott az ügyvezetõ elnök azzal kapcsolatban, hogy a független jelöltek csak szavazatokat vihetnek el, de mandátumot aligha szerezhetnek, mivel esélyük sincs megszerezni egy-egy körzetben a voksok abszolút többségét. Azonban az elvitt szavazatok a visszaosztáskor bosszulják meg magukat, ezek miatt például képviselet nélkül maradhat egy-egy szórvány megye.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.